Ezért járunk egyre többször nemzeti parkokba!

Tavaly több mint egymillióan látogattak el valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon, írja a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium (AM) közleménye egy közös kutatásra hivatkozva. 

A kutatást az európai nemzeti parkok napjára készítették, amelyet 1999 óta minden évben május 24-én tartanak, ugyanis 1909-ben ezen a napon jöttek létre az első európai nemzeti parkok.

Magyarországon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parkot hozták létre, 1973-ban.

Kiemelték, a nemzeti park igazgatóságok elsősorban a természetvédelmet szolgálják, de ismeretterjesztést, kutatásokat is végeznek, részt vesznek a turizmusban, az ősi magyar háziállatfajok és fajták megőrzésében.

2010 óta 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület jött létre Magyarországon, együttesen 4107 hektárnyi területen. Ezek között 1 tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék szerepel. A nemzeti park igazgatósági védett őshonos állatfajták állományainak nagysága meghaladta a 14 ezres egyedszámot, ami 2010-hez viszonyítva 45 százalék feletti növekedést jelent.

A Századvég 2021-es közvélemény-kutatása szerint az emberek túlnyomó többsége, 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, ami jelentős növekedés a 2018-ban rögzített 79 százalékhoz képest.

A lakosság 70 százaléka járt már valamelyik nemzeti parkban, amelyek közül a legismertebb a hortobágyi, a bükki és az aggteleki.

Ami a regisztrált látogatók számát illeti,

a legtöbb vendéget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vonzotta.

A megkérdezettek 98 százaléka fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét, és sokan hajlandók is tenni azok védelméért.

A válaszadók 60 százaléka állította, hogy korábban részt vett szemétszedésen, 38 százalékuk volt faültetésen, 31 százalékuk anyagilag támogatott már környezetvédő szervezetet.

A felmérésből kiderült az is, az emberek környezeti ügyekben leginkább az internetről tájékozódnak (44 százalék), ezt a televízió (28 százalék), majd a személyes tapasztalat útján történő információcsere (17 százalék) követi.

Az AM hangsúlyozta, hogy Magyarországon az ökoturizmus egyre elterjedtebb.

Az ökoturisztikai létesítmények száma meghaladja a 800-at, ezek mintegy felét a nemzeti park igazgatóságok üzemeltetik.

Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben. Az ott végzett legnépszerűbb tevékenység a túrázás és a séta (91 százalék), amit a piknikezés (58 százalék) és a kerékpározás (55 százalék) követ.

A nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai létesítményeiben (látogatóközpontok, bemutatóhelyek) regisztrált látogatók száma 2010-hez képest mintegy 21 százalékos növekedést mutatott, a járvány előtt rekordot döntött: 2019-ben meghaladta az 1,6 millió főt.

A Covid-járvány okozta korlátozások a nemzeti parkok látogatottságára is hatással voltak, de az újranyitás után a társadalmi bezárkózás ellenére mégis

több mint egymillió ember látogatott el tavaly a nemzeti park igazgatósági létesítményekbe.

Emellett a szabadon látogatható nemzeti parki helyszínek, túralehetőségek is rendkívül népszerűek voltak – ismertették.

Kitértek arra, hogy a természetjárás hozzájárul fizikai állapotunk javításához, ugyanakkor mentális egészségünkre is jótékonyan hat.

A közlemény szerint mentálhigiénés szempontból a természetben töltött idő felértékelődött a járvány alatt.

Kutatásokkal igazolható, hogy napi fél óra természetben töltött idő igen kedvező hatással lehet az élettani állapotra, például a vérnyomásra, az emésztésre, a stresszhormonok szintjére.

A környezet védelme tehát a fizikai és a mentális egészségmegőrzéshez is hozzájárul, a nemzeti parkok és a hasonló zöld felületek pedig segíthetnek átvészelni a járvány okozta társadalmi bezártságot és a hozzásegítenek az újrakezdéshez, olvasható a közleményben.

Érdemes elolvasniA Pilisi Parkerdőben új erdőrezervátumot hoztak létre